Metaforma

Az ajánló rendszereknek már több mint egy évtizedes kutatási története van, de csak napjainkban kezdenek beépülni a hétköznapokba. Milyen területeken találkozhatunk velük napjainkban? Milyen alkalmazások képzelhetők el segítségükkel a jövőben? Egyetemi dolgozat.

(more…)

Hogyan szerezzük majd be 10 év múlva a napi kultúrális betevÅ‘nket? Milyen hatással lesz a technika a kultúra terjedésére? Egyetemi dolgozat a fejlÅ‘dési trendekrÅ‘l, lehetÅ‘ségekrÅ‘l és a közeli jövÅ‘rÅ‘l. (more…)

A mostanában gyakori szerzői jogi viták, és a különböző védjegy-perek lassan mindenkit ráébresztenek, hogy akkora kultúrális és tudományos érték halmozódott fel az idők folyamán, hogy gyökeresen új dolgot kitalálni nehéz. Mégis hogy lehet az ember eredeti, egyedi példány a többi hatmilliárd között, ha már képtelen új dolgot kitalálni?
Sokszor nem is a dolgok feltalálása, hanem azoknak megfelelő környezetben való használata az igazi kihívás. Ezernyi példa bizonyítja az egzakt tudományokban is, hogy bizonyos gondolatoknak, elméleteknek a leghasznosabb alkalmazása többnyire elsőre idegenebbnek tűnő területeken történik. Ki gondolta volna, hogy az Internet szakértői olyan összefüggésekre jönnek rá, amely alapvetően megváltoztatja a rákkutatás módszereit?

Rossz hír azonban, hogy dolgokat a megfelelő környezetbe helyezni is nehéz. Annak lehet erre esélye, aki sok távoli témában is szakértőnek mondhatja magát. Ez igaz a kultúrára is. Egy alkotó minél több és többféle kultúrális jószágot ismer, annál átfogóbb, eredetibb művet lesz képes létrehozni. Irodalmat, zenét, művészetet nem (csak) a múlt tisztelete miatt tanítanak, hanem hogy az ember minél több alternatív kifejezési formával szembesüljön, és ezekből elemeket választva létrehozhassa saját ízlésvilágát.

A kultúra és tudás Internetes terjedését eddig jelentősen akadályozta a már megkövesedett szerzői jogi törvény, azonban végre Magyarországra is megérkezett Lawrence Lessig jogprofesszor találmánya, a Creative Commons, amely lehetőséget ad a szerzők számára, hogy maguk döntsék el, milyen szerzői jogokra tartanak igényt. A honlap és Lessig könyve is elérhető immár magyar nyelven, természetesen Creative Commons licensz alatt. Légy te is kreatív!

A peer-to-peer technológia és a zeneipar harca eldÅ‘lni látszik, azonban a jövÅ‘ nem épülhet kizárólag a szabadrablásra. Egyetemi dolgozat a jelenlegi helyzetrÅ‘l és annak megoldási lehetÅ‘ségeirÅ‘l… (more…)

Pár évtizeddel ezelőtt sokkal egyszerűbb volt az élet: Ha az ember némi vizuális élményre vágyott, akkor nézhette a királyi tévét, sőt később már két királyi közül is választhattunk. Aztán megjelentek a kereskedelmi rádiók, tévék, és ma már itt állunk a felfoghatatlan méretű új média avagy internetmédia határán.
Na persze fejlődni kell, de sok birodalom bukott már bele abba, hogy túl gyorsan akart fejlődni.

Szóval jön ez az átkozott találmány, amiben választani lehet hogy mit nézünk, olvasunk vagy hallgatunk. Nagy felelősség ez egy egyszerű embernek, de ezt a csapást még talán átvészelné a társadalom, de a közlés ráadásul két irányú lehet, és ettől hirtelen mindenki rájött, hogy ő írónak, zenésznek vagy aktivistának született.
De ki fog olvasni, ha mindenki ír? Ki fog zenét hallgatni, ha mindenki zenél? Hogyan lehet fejlődőképes egy ego-központú kultúra? Megannyi probléma amire gondolnunk kell az új média elterjedésével.

A mai világban rögtön a cenzúra támogatójának kiáltatik ki az, aki bármit is szabályozni akar, úgyhogy nincs más megoldás, mint hinni az új média önszabályozásában. Izgalmas kérdések ezek, amelyekre adott válaszok alapvetően meghatározzák majd a XXI. századot.